Az az igazság, hogy sem alkalmunk, sem anyagi keretünk nincs ebben a hónapban piacra menni, viszont van helyette egy jó nagy adag pakolászási kedvünk. Először a mama rég nem használt tetőtere esett áldozatul, egyelőre a képen látható kincsekkel távoztunk. A székből még kettőt hátrahagytunk, úgy tervezem, hogy mindet más színűre festem majd. Idősebbek apukámnál, több, mint 60 évesek, de nagyon stabilak és masszívak, érdemes rendbe hozni őket. A könyvben szinte nincs is szöveg, cserébe szebbnél szebb keresztszemes mintákat tartalmaz. A Zsolnay kannát még apukám kapta csecsemő korában a névadó szüleitől, sajnos nem nagyon volt megbecsülve a készlet, ez az utolsó darab belőle, ennek is ragasztott a teteje. Arról nem is beszélve, hogy mennyire szutykos, ez a képen is sejthető szerintem... A terítő is a szürke 50 árnyalatában játszik, egyszer hófehér lehetett... Szóval igazi mentőakció volt ez, mama sajnos az élet semmilyen területén nincs tisztában az igazi értékekkel.
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése