2014. január 30., csütörtök

Kényeztetés ízlelőbimbóknak, szemnek és léleknek

Ostoros kalács kakaóval, fahéjjal, tejjel, igazi lélekmelengető reggeli. 

Egy szerény csokor a kertből, finom kis csipkegömböc a szomszédasszonytól, hogy a szemnek is kellemes legyen. 

 Egy zsák cérnával és fonallal érkezett az egyik turis a káli piacra, ahonnan rögtön kiválogattam magamnak a stoppoló és a selyem hímző cérnákat, pár fonalat és egy kis rózsás csipkemasnit. Hazafelé a postán átvettem egy csomagot, amiben Ildikó szívderítően kedves meglepetése várt ajándék faspulnik, rajtuk pedig vidám színű cérnák képében.

Indulhat-e jobban egy nap?

2014. január 28., kedd

Januári lomizás a hóban, Sármelléken

Gondoltunk egy nagyot, hogy elmegyünk szombaton és vasárnap is piacra. Betáraztam jócskán aprót, csillogó szemekkel vártam a hétvégét. Nem hittem az előrejelzésnek, ami hófúvást és mínuszokat ígért. Mégis bekövetkezett egyik napról a másikra, bár a hó csak barátságosan, csendben hullott, de végül már jó 15 cm vastagon betakarta a tájat. Másrészt a benzin sem olcsó, és nincs túl közel egyik piac sem hozzánk, így már előre lemondtunk az egyikről a pénztárcánk javára. A végén odáig jutottunk, hogy a meleg, kuckós lakásból csak annyira merészkedtünk ki, hogy elautóztunk Sármellékre a kedvenc lomisunk házához, ahol szinte mindig szuper dolgokat találunk. Bár nem fogadott minket semmilyen arisztokratikus porcelán, míves ezüst evőeszköz vagy különleges vintázs dísz, nagyon jól szórakoztunk és cseppet sem bántuk meg, hogy csak ennyire mozdultunk ki. Íme az apróságok, amiket találtam:

Csoportkép. A tésztatartó doboz magyar gyártmány, most újra hazatalált.

Bár kicsit kopottas a színük, nem volt szívem otthagyni ezeket a szép kis villákat. Haladok a mézszínű és a méhviasz díszek gyűjtésével is.

 A drótkosár nagy kedvenc, de találtam szép terítőket és húsvéti dekorációt is.

Porcelánkanalak, zománcos bögre és fa kirakós játék.

2014. január 25., szombat

Egy kis kotnyeleskedés a gusztáv stílusba

Próbáltam a lehető legtöbb helyről tájékozódni ezzel a stílussal kapcsolatban, de mivel ez nem passzol teljesen az én burjánzó virágokhoz vonzódó ízlésemhez, mégiscsak kotnyeleskedés marad. Egyes elemei viszont teljesen lenyűgöznek, de főleg a kortalansága, és más stílusokkal alkotott kombinációi ragadnak meg. Lássuk a történetét: a 17-18. században a svéd arisztokrácia sok stíluselemet vett át más országokból, főleg Olaszországból, Franciaországból és Angliából. A korszak stílusának e fúzióból kialakult, mégis összetéveszthetetlenül svéd ízlésvilága III. Gusztáv uralkodása alatt (1775-től 1792-ig) alakult ki. A franciák (főleg XV. és XVI. Lajosok mestereinek) formavilágát sokkal letisztultabbra, praktikusabbra, de mégis a királyi méltóságot megőrzően fogalmazták át. Az uralkodóról gusztávnak elnevezett irányzat napjainkig fennmaradt, igaz kissé továbbgondolt, modernizált formában, ami továbbra is félreismerhetetlenül skandináv, és kétségkívül időtlen. Ha ilyen belső teret szeretnénk a lakásba, valószínűleg ösztönösen rátalálunk a hozzá passzoló tárgyakra, de egy-két jellemzőt összeszedtem: a szürke és fehér paletta sötét, érett fával kiegészítve, festett arcképek (a rusztikusabb hangulathoz keret nélkül felakasztva), álló órák ("mora clock"), ipari hatású kiegészítők, például natúr bádog, nyomott zsákvászon, a romantikus, míves részletek és a nyers, rideg tárgyak eklektikája. Mindebből látszik, hogy az eredeti skandináv brocante és a gusztáv stílus kéz a kézben jár, de shabby chic, minimál, vagy egy hétköznapi otthonos hangulattal is könnyen párosítható. Angolul a "gustavien" kifejezéssel lehet rákeresni.
Ez egy különleges példa, hiszen a kép nem a falon található, a megszokott színvilágot pedig a sokkal lágyabb krémfehérre cserélték.

Sok tipikus részlet, a tükör és a ropogós csipkék a kedvenceim közülük.

A stílus órákhoz való vonzódását könnyen át tudom érezni.

Az elő- és a fürdőszobában sem kell lemondani a hangulatról. A vallásos tárgyak hangsúlyos helyre kerülése is sokszor látható elem.

A franciás szabóbaba megdobbantja a szívem, a kopott festés kevésbé, de így is gyönyörű az összhatás.

Étkező és konyha gyönyörű porcelánokkal.

Kicsit spártainak tűnnek ezek a hálók, de csodás részleteket csempésztek beléjük.

Ez a romantikus párnákkal kiegészített változat már sokkal barátságosabb.

Igazi gyűjtögető lehet a lakástulajdonos! Az óratükör ráadásul igazán jó ötlet.

Nappalik ismét. A bal oldali kép egy Como-i tó melletti villában készült, ahol minimalista stílushoz kevertek némi gusztáv ízlést. A jobb oldali nappali igazi modern, otthonos, akár számunkra is könnyen utánozható hangulatú szoba.
 
Brocante étkező szürke árnyalatokban.

Ugyanabban a lakásban készültek a képek, érdemes megfigyelni az arcképes és toile díszpárnákat, a gyönyörű tükröket. 

Végül egy dolgozósarok, hogy tényleg minden helyiségre kitérjünk.

2014. január 20., hétfő

Lomiváros Devecserben

Most már nem is emlékszem, mikor voltunk utoljára bolhapiacon, valamikor szeptember vége felé talán. Hogy enyhítsem a hiányt, régi csoportképeket nézegetve felidézem az érzést, és egyik kedvenc helyem, a devecseri lomiváros hangulatát. Szinte szó szerint város, hiszen van itt lacikonyha, mosdó, zene és konferanszié, az árusok nagy része pedig külön kis "lakásokban" várja a turkálni vágyókat. Különösen közel áll hozzánk ez a hely amiatt, hogy apukám itt nőtt fel Devecser-Meggyeserdőn a laktanyához tartozó családi házak egyikében, mivel a papám hivatásos katona volt. A piac területe akkor zárt, tiltott volt, így akkoriban nem járhatott ezen a részen. Most viszont alaposan felfedezhetjük minden zeg-zugát, átverekedve magunkat makacs, alkudozásra képtelen, irreális árakat diktáló eladókon, hogy kiturkáljuk magunknak a legfrissebb, legkülönlegesebb dolgokat. Amiben erős a piac: bútorok, lámpák, gépek (apa nagy örömére), textilek, ruhák, és az elmaradhatatlan biciklik, sílécek. Az igazi kaland jó áron csodás porcelánokat találni, ezért kell megdolgozni, és ez a legnagyobb élvezet az egészben. A fenti kupac volt az eddigi utolsó csoportképes dokumentációm az eredményről, azóta már mindegyik tárgy beépült a saját helyére az életünkben. A két kedvencem a Princess tejkiöntő és az ezüst villa. Előbbi azért, mert a kannája már jó ideje hozzánk került egy internetes oldalról, utóbbi pedig különleges mesejelenete miatt. Remélem nem jön közbe semmi, és hamarosan újra átélhetem a kincskeresés izgalmát a lomivárosban.


2014. január 18., szombat

Hétvégi olvasnivaló: Gatherings Magazine


Bevallom még minden számot nem sikerült nekem sem rendesen átsilabizálnom, de az eddigiek közül kiválasztottam  pár kedvenc képet Heather Spriggs amerikai művész és stylist csodás magazinjából. Mind a bohém, mind a letisztult romantikus stílust kedvelők megtalálhatják benne a számításukat, miközben kézműveseket, receptötleteket, csináld magad tippeket is megismerhetünk. A fehér szerelmeseinek két tematikus számot is szentel. Az összes kiadványt itt találjátok: http://issuu.com/gatherings/

2014. január 16., csütörtök

Esztergom dióhéjban


Majdnem spontán villámutazást tettünk ma Esztergomba, ahol még soha nem voltam, de mindig is szerettem volna látni. A képeken a csodálatos részeit örökítettem meg, de sok kedves részlet is volt, amire sajnos nem volt idő kellő figyelmet szentelni. Jól éreztük magunkat, de szomorúan tapasztaltuk, mennyire lepusztult minden. Remélem egy szebb jövő vár erre a gyönyörű városra, és még máskor is meglátogathatjuk.

Szent Tamás kálváriadomb 

A Bazilika és a vár

Mária Valéria-híd és Párkány 

Koronázási emlékmű 

Óriási grafika egy klub oldalfalán

2014. január 13., hétfő

Mini torta málnával, szederrel


Az esküvőnkre nagyon szerettem volna ilyen kis gyümölcstortákat, de akárhogy kutattam, nem találtam hozzávaló formát. Utána persze a bolhapiacon is ráakadtam pár darabra, később pedig egy magyar cég gyártmányára is lecsaphattam egy háztartási boltban. Most jött el az ideje, hogy öcsikén szülinapja alkalmából kipróbáljam. Sima méteres tésztából (olajos piskótából) készítettem az alapot, vaníliapuding és saját termésű gyümölcsök kerültek rá. Nagyon macerás elkészíteni ilyen méretben, de minden percet megért az íz és a látvány...

Ilyen szép napsütés volt ma nálunk.

2014. január 12., vasárnap

Tea édesanyámmal


Forró mézes tea a kedvenc csészémből és szívmelengető képek otthonról, ami most 300 km-re van tőlem. Anyukám megengedte, hogy lefotózzak néhány részletet a konyhájából, amit nem győzök csodálni, mikor hazalátogatunk. Sok kedves emlék, örökség és bolhapiacon összegyűjtögetett kincs van a falakon és polcokon, amiket anya ötletes szezonális dekorációval varázsol mindig frissé és megunhatatlanná.

 
Virágok minden mennyiségben...

 
Sok-sok piacos fűszertartó.

Sütiformák és töpörtyűs kanál.

Gránit gyűjtemény, a nagy bögrék örökségből származnak.

Anya kedvenc mintája a rózsa, ezt a csodás Chodziez készletet szívesen bővítené még.

 
Valamit mindig sikerül elkunyerálnom is... A nefelejcses bögrét a mamám kapta kislány korában vásárfiaként, a szőttesek a dédmamám munkái. Az üveg is örökség, de a történetéről nem tudunk.

Ráadás kép: Minuett és Pötyike biztosítja a szórakoztatásunkat egész nap...
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...