2015. augusztus 31., hétfő

Szegeden nyaraltunk


Az Inner Awakening Fesztiválra érkeztünk Szegedre, és úgy gondoltuk, hogy meghosszabbítva az utazást kicsit bővebben is megismerkedünk a várossal. Amikor pár éve Erdélybe utaztunk, egy éjszakát töltöttünk itt. Már akkor is magával ragadott a hangulata, de nagyon felületesen néztem csak körül. A Dugonics tér kupolatartó asszonyai és egy bolhapiac rémlik fel, amibe spontán belecsöppentünk akkor. Utóbbi sajnos most kimaradt, de a három nap alatt alaposan körbejártuk és körbekóstoltuk (khmm, és körbeturkálóztam...) a belvárost. Azzal a határozott gondolattal távoztunk, hogy még sokszor vissza szeretnénk térni ide életünk során! Sokáig tartott a képgalériát elkészítenem, annyi emlékezetes hangulat és érzelem kötődik minden kockájához.

Nem a belvárosban laktunk, így minden nap befelé menet tettünk egy kis kitérőt érdekes látnivalók felé. A Víztorony és Hősök kapuja is megér egy kis extra sétát.

A Városháza és a falához épült Sóhajok hídja. Sokat ücsörögtünk az előttük fekvő park platánfái árnyékában.  Az esti koncertek is a szemközti kis utcában voltak.

A város egyik jelképe és nemrég befejezett kupolája. Lenyűgöző volt! Egy úrtól sok érdekességet is megtudtunk a falfestések rendszeréről, történetéről, szimbolikájáról. 

Miután kipróbáltunk néhány csodaszép fagyizót, maradtunk a Bányai Cukrászdánál, ahol annyi gombócot ettünk, amennyi csak belénk fért. 

Népi motívumok, néhol kicsi bohém kiegészítővel.


Több múzeumot is meglátogattunk. Jártunk a Fekete Házban, a Kass Galériában, a Móra Ferenc Múzeumban, és szívem csücskében: a Reök Palotában. A férjem szerint ez az objektum kihozta belőlem a japán turistát, lőttem rá a fényképezőgépemmel minden irányból.


Még a csatornafedő is szecessziós.


A világ legszebb lépcsőháza mindenféle nézőpontból <3


Egy gyönyörű nagypolgári lakást rendeztek be a Fekete házban, gondolva a porcelánrajongókra is... Direkt nem tettem fel minden fotót, hogy maradjon még felfedezni való másnak is.  

Ide kétszer is elmentünk a három nap alatt.

Romantikus lányszoba részletei...

 Séta a Tisza parton.

Szuper időszaki kiállítás volt a Móra Ferenc Múzeumban a múlt század elejének tisztálkodási szokásairól. Innen is hoztam szép kancsókról képet és emléket.
Ezzel az emlékkel búcsúzom, erre emlékeztem leginkább az első látogatás után, és most ismét láthattam. Még így is maradt a listán jó pár dolog, hiszen nem fürödtünk az Anna fürdőben, nem láttuk sem a Füvészkertet, sem a Vadasparkot, és nem voltunk a Szegedi Szabadtéri Játékokon sem. Legközelebbre is maradt bőven élmény.

2015. augusztus 22., szombat

Devecseri brocante


A múltkori kivételes zsákmány után nem volt meglepő, hogy ismét Devecserbe kívánkoztam. A sok eső után kellemes, isteni jó kirándulós idő lett, hegyek közé szorult párával és napsütéssel. Amikor megálltunk, rögtön a tuti lelőhely felé vettük az irányt, de sajnos egyik sem volt kint a két szuper antik cuccokkal megrakott kocsiból. Még így is az első vétel az óriási fajansz sültes tál lett, amit igen jó ómennek tekintettem. Beugrott még mellé pár fehér czirádás csésze, egy festetlen Herendi cukortartó, üveg órabúra, gyönyörű terítők és horgolt szélű textil zsebkendők. Anyukám is talált kedvére valót, jó pár szoborral gyarapodott a Mária gyűjteménye. Nem volt rossz fogás, nagyon jól éreztük magunkat, bár a kínálat nem volt valami nagy szám, legalább 90%-a  szemétdombra való (jó drágán kínálva természetesen). Íme a kincsekről kicsit részletesebben:

 Angol fajansz tál, ahogy a pecsétjét értelmeztem, eredetileg Ausztráliában adták el egy boltban. Érdekes utat tehetett meg, míg hozzám került. (És még ki tudja, milyen útja lesz egyszer...)

 Ezekkel az elegáns formákkal nem lehet betelni. A csészékkel immár teljes lett a készletem.

 A textilek még nincsenek rendbe szedve, de így is látni milyen kis szépségesek.

 Több ruhát is vettünk, de ez a kedvenc a kis madárkákkal, lepkékkel, rózsákkal.

 Tesóm szerint katolikus akciófigurák. :)

2015. augusztus 1., szombat

Lila üvegek


Nemrég szóba került, hogy ki milyen üvegeket gyűjt, így én is megörökítem ezt a kis lila csapatot. A színükön kívül nincs sok kikötésem, hogy milyen legyen az újabb darab a gyűjteményembe, a lényeg, hogy szép legyen. Így kerülhet egymás mellé a régi és az új, értékes és csak esztétikai értékkel bíró tárgy.

Ők a H&M Home-ból érkeztek nagyon akciósan. Összesen 500 Ft volt a négy darab, nagyon örültem a szerencsémnek.

Maratott, kézzel festett lila üvegtégely ezüstözött fedővel. Nagykanizsán vettem csupán 150 Ft-ért, mégis ez az egyik legkülönlegesebb a gyűjteményben. 

 Férjem öröksége ez a csodálatos árnyalatú kézzel készült pohárkészlet. A padlásról került a polcunkra.

Egy kis netes lomizás Krisztinél, és enyém lehetett ez a két foncsoros mécsestartó.
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...