A múltkori kivételes zsákmány után nem volt meglepő, hogy ismét Devecserbe kívánkoztam. A sok eső után kellemes, isteni jó kirándulós idő lett, hegyek közé szorult párával és napsütéssel. Amikor megálltunk, rögtön a tuti lelőhely felé vettük az irányt, de sajnos egyik sem volt kint a két szuper antik cuccokkal megrakott kocsiból. Még így is az első vétel az óriási fajansz sültes tál lett, amit igen jó ómennek tekintettem. Beugrott még mellé pár fehér czirádás csésze, egy festetlen Herendi cukortartó, üveg órabúra, gyönyörű terítők és horgolt szélű textil zsebkendők. Anyukám is talált kedvére valót, jó pár szoborral gyarapodott a Mária gyűjteménye. Nem volt rossz fogás, nagyon jól éreztük magunkat, bár a kínálat nem volt valami nagy szám, legalább 90%-a szemétdombra való (jó drágán kínálva természetesen). Íme a kincsekről kicsit részletesebben:
Angol fajansz tál, ahogy a pecsétjét értelmeztem, eredetileg Ausztráliában adták el egy boltban. Érdekes utat tehetett meg, míg hozzám került. (És még ki tudja, milyen útja lesz egyszer...)
Ezekkel az elegáns formákkal nem lehet betelni. A csészékkel immár teljes lett a készletem.
A textilek még nincsenek rendbe szedve, de így is látni milyen kis szépségesek.
Több ruhát is vettünk, de ez a kedvenc a kis madárkákkal, lepkékkel, rózsákkal.
Tesóm szerint katolikus akciófigurák. :)
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése