Amikor még nem voltak malmok, az asszonyok darált magvakből sütöttek liszt helyett. Szerencsére rengeteg diónk van, így nagyon örültem, hogy kaptam egy receptet, amivel olcsón kipróbálhatom végre ezt a régi stílusú sütit. Persze kicsi csalás van a dologban, de az ízek harmóniája bőven kárpótol ezért, olyannyira, hogy a körteszezon alatt nagyon sokszor elkészítettem. Egy kis brocante is van a képen, hiszen a tortatál a kedvenc sármelléki lomis helyünkről van, a lapátot pedig anyukám bolházta nekem Nagykanizsán. A tál széle olyan, mintha krémmel lenne megdíszítve, első látásra szerelem volt. A terítő is nagyon különleges, egy hajszálvékony frivolitás, amit utólag belegondolva nevetséges áron vateráztam. A kép után visszatérek a receptre, remélem Te is akkora tetszést aratsz vele, mint én!
3 nagyobb körtét meghámozunk, kisebb kockára vágunk. Én rumaromás vízbe áztatott mazsolát is keverek hozzá. Nagyjából 8 dkg lisztet, 2 dkg kakaóport, 20 dkg darált diót és egy csomag sütőport összekeverünk. Egy tálban felolvasztunk 15 dkg vajat vagy margarint egy tábla étcsokival. 4 tojást kb. 10 dkg cukorral habosra keverünk, a szárazanyagot hozzáadjuk. A folyékony csokis-vajas elegyet kicsit hagyjuk hűlni, mielőtt beleöntenénk. A tojásokat szétválasztva, a fehérjét habbá verve is felhasználhatjuk, de így is-úgy is kipróbáltam, számottevő különbség nem volt. Beleforgatjuk végül a gyümölcsö(ke)t is. Kivajazott-lisztezett tepsiben 180 fokon sütjük fél órát. Végezzünk tűpróbát, mivel a sütési idő eltérhet! A végén lecsokizhatjuk, de olyan gazdag íze van, hogy ez nyugodtan kihagyható mozzanat.
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése