Aki nem olyan szerencsés, hogy van egy kertje, nem is gondolná szerintem, hogy a látszólagos sivárság ellenére milyen izgalmas lehet novemberben kint lenni. A levelek és a zöldek szinte teljesen eltűntek, a föld trágyázásra, rotázásra vár. A következő évekre azonban most alapozzuk meg a saját kis édenkertünk gyümölcseit, úgyhogy próbálunk minél többet alakítgatni rajta. Először is a tyúkól rendbetétele van napirenden, hiszen jövőre tíz tyúkanyóval szeretnénk gazdagodni. Ehhez málna áttelepítés, komposzt szitálás és átrendezés és némi lomtalanítás is szükséges. A munka legjava így is tavaszra marad. Másodszor jönnek a fák: két mandulát, egy második fügét, egy szilvát és egy cseresznyemeggyfát ültettünk, és hoztunk mogyoróvesszőt is a szomszéd bokrának tövéből. A többiről készítettem ma pár hangulatképet, fogadjátok szeretettel!
Rőzsegyűjtés, csodás színekkel:
Operaénekes macskuszunk épp a diófán koncertezik:
A kert utolsó idei ajándéka:
Első Jamie Olivertől ellesett faszegélyes ágyásunkat is elkészítettük, ő lett a fűszerkert. Babér, oregánó, tárkony, lestyán, citromfű és borsosmenta van benne egyelőre (aputól és a szomszédtól), a háttérben pedig a 68 tő frissen ültetett eprünk kukucskál.
A cseresznyemeggyünk egy magányos karalábé és a leendő karácsonyfáink társaságában:
Remélem jövőre megmutathatom, mennyit nőttek és burjánoztak az új lakóink, izgatottan várjuk!
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése