Egy nagyon aranyos amerikai szokást szeretnék bemutatni, ami jól látjátok, egy uborka főszereplését igényli. Több változata is van a hagyománynak, szerintem mindenki a saját ízlésének megfelelően illesztheti be a családi rituáléba, ha megtetszik az ötlet. Az egyik szerint a Mikulásnak és szarvasainak kirakott tej, süti és répa mellé kiteszik a különleges üveg díszt, amit cserébe a Miki elrejt a fán. Aki reggel először megtalálja, az kap egy extra meglepetést is, általában valamilyen édességet. Egy másik változat kihagyja a Télapó szerepét, és jó szerencsét ígér az új évre a megtalálónak. A szokást a németektől eredeztetik és a 19. század óta gyakorolják, de érdekes módon Németországban nyoma sincs ennek. Valójában, mint Amerikában oly sok dologgal kapcsolatban igaz, egy cég reklámkampányából eredt az egész. A kereskedők igyekeztek elterjeszteni az üvegdíszekkel felékesített karácsonyfát, amikor 1890-ben beindult a német dekorációk importja. A Woolworths cég volt az első, aki üveg zöldségeket hozott be, de ezek Franciaországból érkeztek az Államokba. Bár egyértelmű volt, hogy nincs Európában ilyen uborkás szokás, valahogy a reklámnak köszönhetően összefonódott a köztudatban a kettő. Persze vannak még romantikusabb eredettörténetek is ezen kívül, például John C. Lower közlegény meséje. Az amerikai polgárháború alatt, 1864 áprilisában elfogták és bebörtönözték. Karácsony estéjén éhezett, és könyörögni kezdett az őr csemegeuborkájáért. Az megosztotta vele, amit John életmentőnek ítélt meg később. Ennek emlékére minden karácsonykor elrejtett egy csemegeuborkát is a fán. A michigani Berrien Springsben uborka fesztivált is tartanak kora decemberben, itt egy viktoriánus mese kering arról, hogy Szent Miklós megmentett két spanyol
gyereket, akiket egy fogadós egy hordó csemegeuborkában tartott fogva. Engem nagyon megragadott ez a kedves és kicsit abszurd szokás, és mindjárt megmagyarázza (legalább részben) az amerikaiak bizarr üveg díszekhez való vonzódását.
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése