2015. július 15., szerda

Egy antikvitás varázsa


 "Unalmamban betértem egy ritkaságkereskedőhöz, akit bric-á-brac-boltosnak hívnak párizsi nyelven, de ezt Franciaország többi részében egyáltalán nem értik.
  Bizonyára bepillantottak már a kirakatüvegen keresztül egy ilyen boltba, amelyek annyira elszaporodtak, amióta divat régi bútorokat vásárolni, és a legkisebb váltóügynök is kötelességének tartja, hogy legyen középkori szobája
  Valami olyan dolog ez, amely egyszerre ócskavasüzlet is, meg áruház, kárpitosbolt, alkimistalaboratórium és festőműterem, e titokzatos barlangokban, ahol a redőnyökön keresztül óvatosan szűrődik be a félhomály, a legigazibb régiség: a por; a pókhálók sokkal hitelesebbek itten, mint a selyemcsipkék, és az öreg körtefa fiatalabb, mint az Amerikából tegnap érkezett mahagóni.
  Az én bric-á-brac-kereskedőmnek üzlete valóságos Kafarnaum volt; mintha minden évszázad és mindegyik ország itt adott volna egymásnak találkát; egy vörös földből készült etruszk lámpa egy Boule-szekrényen hevert, amelynek ébenfa lapjait szigorúan vonalazta be a rézveret; egy XV. Lajos korabeli kerevet hanyagul nyújtóztatta őzlábait egy XIII. Lajos uralkodásának idejéből való nehéz asztal alatt, amelyet a tölgyfa nehézkes csigavonalai és lombozattal, szörnyalakokkal kevert faragványok díszítettek. 
  Egy damaszkuszi milánói fegyverzet a sarokban csillogtatta vértjének fölpántlikázott hasát; máztalan porcelánból készült Ámorok és nimfák, kínai porcelánfigurák, halványzöld meg repedéses vázák, szászországi és régi sévres-i csészék töltötték meg az állványokat és a sarokszekrényeket. 
  A kredencek fogas szélű polcain óriási japán tálak ragyogtak, vörös és kék rajzokkal, miket arany árnyékvonalkák emeltek ki, mellettük Bernard Palissy zománcaival, amelyek kígyókat, békákat és gyíkokat ábrázoltak domorműszerűen.
  Tárt-nyitott szekrényéből ezüstragyogású selyemszövetek zuhatagjai jöttek elő, brokátáradatok telehintve apró szemcsékkel, amik csillogtak a ferdén beeső napsugáron; mindenféle korból való portrék mosolyogtak a sárgult lakk alól a többé-kevésbé fakult keretekben."
   (Téophile Gautier: A múmia lába, részlet)

Nincsenek megjegyzések :

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...