Sopronbánfalva
Kiskoromban évente jártunk Sopronba a rádióamatőr találkozóra. Szinte mindig útba ejtettük a kolostort, aminek éke a mészkőből faragott barokk lépcsősor. Hangulatos, csöndes kis bányászfalu fölé magasodik, ami közigazgatásilag már a városhoz tartozik. Számomra ez hasonlóan spirituális hely, mint a zalaszántói Sztúpa.
A Füvészkert és Szombathely
A harmadik napon egy nagycenki kirándulás szerepelt a tervek közt. Mivel az nem egy egész napos program, gondoltam sétáljunk el a Füvészkertbe és az Erzsébet-kertbe romantikázni és inspirálódni. Ugyan a séta remek volt, de egyebekben ez nem volt túl jó ötlet. Körbejártuk az egészet, de rendes bejáratot nem is találtunk. Amilyen gondozatlannak tűnt, nem is annyira bántuk. Az Erzsébet-kert egy sima átlagos park, arra pont jó volt, hogy megbeszéljük a nap további részét, de sajnos nagy élményt nem jelentett.
Hé, a térképen nem írták, hogy ilyen meredek az út! A kilátás azért feledtette.
Az Erzsébet-kert legérdekesebb részei, kerülve az emberalkotta sallangokat.
Miközben a harkályokat hallgatva megnéztük a menetrendet, hirtelen ötlettől vezérelve Szombathelyet tűztük ki úticélul. Hamar odaértünk, az idő szuper volt. Begyalogoltunk a központba, ahol elfogyasztottuk az év első fagyiját és szuperolcsón vettem egy szakácskönyvet nagyjából egyórányi könyvesboltos bibliofil élvezkedés után. Az egyetlen hely, ahová szerettem volna bemenni jól elrejtőzött, az arborétumra pedig nem volt idő a hirtelen jött kalandozásunk miatt. Így maradt a carpe diem életérzés. Hazafelé találtam egy ócskás boltot, benne álmaim antik lekváros tégelyével. Miután majdnem orgazmusom lett a sok kincstől, a bácsi közölte, hogy semmi sem eladó, mert nincs pénztárgép, és különben is felejtsem el, hogy lefotózzak bármit is. Szerintem estig ezen puffogtam.
Kedves részletek útközben
Pár jellegzetes kép a központból.
Nagycenk
Második nekifutásra csak sikerült ide is eljönnünk. A vasútról kellemes séta vezetett a falu központjába, majd fel a kastélyhoz. A korábban meglátogatott fertődi után igen vérszegénynek tűnt, de én nem bánom, hogy kicsit benéztünk ebbe a faluba is. Itt tényleg minden a Széchenyi família körül forog. A programokat inkább gyerekeknek tervezték, így csak szétnéztünk és élveztük a hangulatot.
