Karácsonyra nagyjából összeállt a nappalink berendezése. Megvettük magunknak a régóta vágyott kanapét, felkerült egy gyönyörű kristályfüggős rézcsillár és a szüleimtől, testvérem közreműködésével egy szuper szőnyeget kaptunk ajándékba. Az idei évre már csak a hobbisarok és némi bútorfestés maradt, ami szinte semmiség ezekhez a nagy dolgokhoz képest. Az egész család együtt ünnepelt nálunk, ezért a legszebb fát választottuk a kertből, a kedvenc ezüst díszeim kerültek fel rá. Rengeteg ételt és süteményt készítettünk, még most is majszoljuk a maradék gyömbéres kekszet, amit egy cseppet sem bánunk. Bár kimaradt a szokásos képeslapkészítésünk, és igyekeztem teljesen offline tölteni az ünnepet, gondoltunk az összes általunk kedvelt és szeretett emberre, hogy szeretetben és megértésben teljen az ünnepük.
2015. december 31., csütörtök
2015. december 30., szerda
Prágai karácsony
A csillagok együttállásának köszönhetően eljutottunk az idén Prágába és Kutná Horába, előbbi kissé újkeletűbb, másik régi vágyunk volt. Mivel a horrorral foglalkozó oldalunk csapata szervezte az utat, ezért kicsit arra hangolódtak a meglátogatott helyszínek, de a végén némi porcelán is szerepet kap. Két félnapot és egy éjszakát töltöttünk a tornyok városában, ahová szívesen térünk vissza egyszer, ha lesz rá lehetőségünk.
I. Kutná Hora (Sedlec)
Kis kirándulásunk fő célpontja a Sedleci ossziárium volt. Ez Kutná Hora külvárosában található, és egy temetőben álló kis kápolna rejti (jobb felső kép). A 14. századi nagy pestisjárvány és a huszita háborúkban elesettek hamvaiból építettek egy különleges emlékművet az örökkévalóságnak. Jelenlegi elrendezését 1870-ben František Rint alakította ki, egyedülállóva téve a helyet az ossziárumok között.
A környékén sétáltunk is egy kicsit a kápolna látogatás után. Egy szép szecessziós házat és Csehország első katedrálisát, a Miasszonyunk katedrálist is megcsodálhattuk a naplemente fényében.
II. Prága éjjel
Már sötétben értünk Prágába, és hamar a város forgatagában találtuk magunkat. Nagyon enyhe idő volt, és igazi fieszta hangulat uralkodott a fő téren és környékén. Karácsonyi fények, illatok és vidámság látszott mindenkin, a sörözőkben fürtökben lógtak az emberek. Nekünk kicsit rohanósra sikerült a séta, mert sajnos muszáj volt a csoporttal együtt maradni. Nagyon okosan sem térképünk nem volt, sem időm átnézni a leendő útvonalakat, férfire meg ezt nem lehet rábízni. Elég alaposan megismerkedtünk a macskaköves utcákkal, fekete tornyok és szuvenírboltok hadseregével és közelebbi viszonyba kerültünk némi parázson sült kolbásszal is. Lézengés híján kevés kép készült, de a hangulatot megőrizte számunkra.
Az asztronómiai óra és az első pillantás a vásárra. Ez a tér egyszerűen monumentális volt.
A forgatag és a tér kicsit más szemszögből.
Csodaszépen kifestett házakat láttunk séta közben.
Vásári hangulat, főszerepben a kézzel készült cseh üveg díszekkel.
Ez egy jó homályos kép lett, de látszik, hogy mennyire emlékeztet Budapestre az egész, de sokkal kevésbé látványos. Meg sem közelíti a Margit-hídról elénk táruló örökké szívdobogtató látványt.
A Károly-híd egyik tornya.
A hídfőnél található Kínzómúzeumból egy kis ízelítő. Igényes és érdekes kiállítás volt három emeleten, érdemes volt betérni.
III. WC Múzeum
Már tervben volt a prágai kirándulás, amikor rábukkantam egy érdekes cikkre erről a dekadens és különleges tárlatról. Szerencsére termékeny talajra talált a javaslatunk, úgyhogy meglátogathattuk. A képek magukért beszélnek szerintem: porcelánrajongók Mekkája ez a hely.
Hazafelé betértünk egy jó nagy cseh Tescoba, és rengeteg finomságot vásároltunk (halat, sört, ökörszemet, Kofolát, csupa létfontosságút). Szomorúan láttuk, hogy sokkal olcsóbb ételek-italok, sokkal jobb minőségben és választékban kaphatóak, mint nálunk. Koronát is 30%-kal olcsóbban tudtunk volna Csehországban váltani.
Feliratkozás:
Bejegyzések
(
Atom
)