Mielőtt elárasztanám az oldalt a készülő karácsonyi csodavilágunkkal, szeretném megmutatni ezt a cuki sámlit, amit csütörtökön festettem. Na de miért jó kétszer két órát utazni ahhoz, hogy legyen egy kék sámlim?! Én, mint Kicsi Ház és Nemiskacat blogokon szocializálódott halandó, Kata és Enikő szuper leírásainak köszönhetően elméletben olyan profi vagyok bútorátalakításból, hogy az már szinte fokozhatatlan. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy az akrilfestéknél tovább nem jutottam a nagy ismerkedésben, és sajnos nincs sem türelmem, sem pénzem a számomra legmegfelelőbb technikát és terméket kiválasztani csak úgy látatlanban. Szerencsére Enikő workshopját SZÉP kártyával is lehet fizetni, úgyhogy lehetőségem volt az összes létező antikolási technikát kipróbálni, megtanulni. Szuper szimpatikus társaság gyűlt össze és nagyon élveztük a munkát. Kipróbálhattuk szinte az összes létező waxot, amit lehet kapni, kombinálhattunk, kenegethettünk kedvünkre. Ezek után jövőre bátran belevágok nagyobb méretben is a festésbe, tudva, hogy melyik a nekem legjobban tetsző termék és módszer. Enikő is tündéri volt, nagyon örülök a sikerének. Még elcsíphetitek a lakásáról készült cikket a A Mi Otthonunk magazinban, a tanfolyamra pedig a Magnóliák Műhelyénél találtok információt.
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése