Elég lesújtó véleményem van a kortárs magyar építészetről, aminek fő ismérve három dologban merül ki: beton, beton és még több beton, esetleg egy kis térkővel megbolondítva... Szerencsére azért pozitív példák is vannak, amik a hozzám hasonló laikusok számára is megmutatják, hogy a modern is lehet esztétikus és ötletes. Az egyik ilyen szerintem a Nemzeti Színház szoborparkostul. Eddig kétszer láttam előadást itt, először A Mester és Margaritát, legutóbb pedig a Salemi boszorkányok címűt néztük meg. A sok felfedezésre váró szeglet, szobor és motívum mindkét alkalommal elbűvölt, de természetesen az előadások is fantasztikusak voltak. Pár hangulatfotót készítettem csodás esténk emlékeképpen:
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése