Szerelem első látásra a Vivid Fluxury blogon.(Már ilyenem is van!)
Amikor először megpillantottam egy csontos tányért, teljesen beleszerettem a formájába és határozott, szokatlan felszólításába. Ez 2011. elején történt, de nem lett folytatása akkor a románcnak. Aztán tavaly januárban az egyik aukciós oldalon megtaláltam a gyűjteményem első darabját, onnantól pedig nem volt megállás... Sajnos ritkán találok a többihez illőt, de annál nagyobb az öröm, ha mégis, és annál különlegesebb minden darab nekem. Sok történelmi információ nem kapcsolódik hozzájuk, a 19-20. század fordulóján voltak igazán divatosak, a klasszikus feliratos darabok ebből a kb. 20 éves intervallumból származnak. Akkoriban még igazán megadták a módját egy-egy étkezésnek, sok kiegészítőről már el is feledkeztünk azóta, ha látunk egyet, nem tudjuk mire való. Vezetek egy kis katalógust róluk, hogy melyiket kitől, mennyiért és milyen oldalon találtam, amelyik pedig nem lehetett az enyém elmentettem képként. Ezt a kis listát készítettem ma el fényképekkel is dokumentálva.
Ő volt nekem az első, a lüszteres szélű Victoria Austria tányér. Különösen tetszik, hogy a szélén lila csík fut körbe a megszokott arany helyett.
A két Zsolnay tálka párban érkezett hozzám. Ez a kis patinás színű mozaikos máz csak még különlegesebbé teszi.
Ők is párban érkeztek, klasszikus formavilágú darabok.
Talán ő a legnagyobb kedvencem... A formája és a betűtípusa nem ismeretlen, de barna festéssel máshol nem találkoztam. Egy nagyon kedves hölggyel barteleztem, aki nemsokkal rá elhunyt.
Ő egy szolid kis darab, már látott formával és betűtípussal, de új kombinációban.
Ez a kettő szecessziós Zsolnay, a kedvenc korszakom ritka túlélői.
Talán ez a legczikornyásabb, a Vendéglátóipari Múzeumban is egy ugyanilyen található.
Cicás tányér már régi vágyam volt, többször lecsúsztam róla. Ezt a masszív, nehéz, vastagon aranyozottat sikerült végül megszereznem.
Még egy cicás, ezúttal német felszólítással.
Hónapokig üldöztem egy ilyen virágos-kutyusos tányért, mire sikerült jókor jó helyen lennem. Az ugyanilyen cicás még várat magára.
Végül egy pár olyan, amiről lemaradtam itt megnézhető egy montázsban.
Elbűvölő gyűjtemény.
VálaszTörlésSzégyellem magam a tudatlanságomért,de még nem is hallottam ilyen csontos tányérról.
Tetszik a blogod.
Nagy Ildikó
Örülök neki, szeretettel látlak!
VálaszTörlésNagyon szépek!
VálaszTörlésNekem a legcikornyásabb tetszuk a legjobban. Csodás gyüjtemény!
VálaszTörlés