Hosszú hétvégéztünk anyuéknál, aminek keretében végre ismét felfedeztük a devecseri lomivárost. Őszintén szólva nem volt valami nagy választék. Sok szemét, pár darab szép, de nagyon sérült porcelán, egy-két nagyobb bútor vagy csillár, amit nincs értelme megvennem, és egy 26-os vintage gyerekkorcsolya, ami érthetetlen módon nem eladó. A képről én vásároltam a három lámpást, a sodrófát, a retro Junghans órát, a talpas-domborrózsás kaspót, a kisebb rózsaszín kancsót és a hagymamintás kínálót. A nagyobb rózsaszín kancsó, a teáskanna és a drót szív mécsestartó anya kincse egy előző devecseri kirándulásról. A Bavaria porcelánok és az ezüstözött evőeszközök Nagykanizsáról vannak múlt hónapból. Azt hiszem ez mindent elmond arról, hogy mennyire gyér a választék mostanában. Most 3 piacról gyűlt össze annyi cucc, mint régen 1-ről, pedig nem hagytunk ott semmit fájó szívvel.
Ez a kis textilszalvéta az egyetlen valamire való textil volt a piacon. Ez a kupac a fő kedvenc.
Ez már a második Junghans óránk, még nem tudom mi legyen vele. A szépséges kártyákat apa hozta Bécsből, egy lebontott kocsma pincéjéből.
